Pecsétviaszgomba
(Ganoderma lucidum)

A pecsétviaszgomba Magyarországon is előforduló farontó gomba, tömeges megjelenése a fákon az erdő gyengültségére utal. A legrégebb óta ismert gyógyhatású gomba, a taplókhoz hasonló állaga, íze étkezési szempontból értéktelenné teszi. Szárítmányként, vagy liofilizált formában, kivonatként forgalmazzák. Vizes főzetét, alkoholos kivonatát, vagy tinktúráját használják Ázsia számos országában és Észak - Amerikában, de egyre inkább terjed Európában is.

A gyógyhatás igazolásának hazánkban (és Európában) jól körülírt feltételei vannak, ezek igen költséges klinikai vizsgálatokkal teljesíthetők. Ezeket a vizsgálatokat eddig sem Magyarországon, sem Európában nem végezték el, ezért a hatályos törvények szerint minden, a pecsétviaszgomba gyógyhatására vonatkozó információ csak általánosságban adható meg, és nem kapcsolható össze egyetlen pecsétviaszgombából előállított termékkel sem.

A gyógyszeripar a növekvő költségek miatt fajlagosan egyre kevesebb új hatóanyagot állít elő, a forgalomba hozott új gyógyszerek jelentős része ismert hatóanyag valamely változata, vagy eltérő módon formulázott készítmény. Még az Egyesült Államokban sincs pecsétviaszgombából származó gyógyszer, ott az Élelmiszer - és Gyógyszerügyi Hivatal táplálék kiegészítőként vette fel a forgalmazható termékek listájára, azaz a helyzet a magyarországihoz hasonló. Kínában és Japánban gyógyszerként is forgalmazzák, Japánban TB támogatást is élvez néhány készítménye.

Mivel eddig konkrét hatóanyagot a gombából nem izoláltak és nem fejlesztettek belőle gyógyszert , természetes hatóanyagai alacsony dózisban fordulnak elő kivonataiban. Kedvező hatásait is csak ebben a formában ismerjük, koncentrált hatóanyagainak emberre gyakorolt hatását, mellékhatásait nem vizsgálták. Ezért a jelen helyzet, amikor csak kis dózisú, komplex tea főzetek, kivonatok formájában használják kockázatmentes. A tea azonban csak huzamos fogyasztás után (7-10 nap) fejti ki egészségvédő hatását, s a gyógyszerektől megszokott gyors, célzott hatás, eredmény nem várható tőle. Kiemelkedő gyógyhatását mégis egyre többen ismerik meg, s fogadják bizalommal.

A pecsétviaszgomba termesztése

Termesztési technológiáját kültéri és beltéri steril változatban is kidolgozták már a legkülönbözőbb alapanyagokra az alábbiakban ismertetendő techmológia hazai alapanyagokra alapozott steril eljárás, mely az ismert módszereket néhány fontos részlettel egészíti ki.XXX

1. Alapanyag gyártás

A pecsétviaszgomba jól növekszik cellulóz tartalmú anyagokon, a jó minőségű keményfa fűrészpor és forgács a legkülönbözőbb arányokban alkalmazható. A forgács minimális aránya 1/5 rész, ami lazítja az alapanyagot , javítja az oxigén ellátást. A cellulóz nitrogénben szegény, ezért a keverékhez magas nitrogén tartalmú adalékot (dúsító) kell adni legalább 5-10 % mértékben. Mivel a gomba jól ellenáll fertőzésknek, a dúsítás mértéke tovább növelhető magasabb hozamok elérése érdekében. Dúsítóként jól bevált a búza - és zabkorpa, zab tartalmú tápok és köles. Az alapanyaghoz sterilizálás előtt tiszta csapvízet adunk úgy, hogy a végső nedvesség tartalom elérje a 60%-ot.

Például 10 kg alapanyaghoz 10 liter vízre van szükség. Valójában 15 liter lenne a számított vízmennyiség, de a fűrészpor és forgács saját nedvességtartalmával is számolnunk kell. A nedvesítés fontos része az alapanyag előállításnak: az alapanyagból nem válhat ki víz az állás során, mert ez rontja a növekedés feltételeit, és fertőződés forrása is. A jól nedvesített alapanyagban kézzel nem érezhető a folyékony víz, állaga nedves és morzsalékony. Az ideális nedvesítést minden alapanyagra kísérletezéssel kell meghatározni.

Az alapanyagot ezután zsákokba osztjuk szét, melyeket lezárás után sterilizálásnak vetünk alá.

A sterilizálás ajánlott feltételei: 112 Co, 1,2 atm, 1 óra. A kezelés időtartama a zsákok elhelyezésétől függ: a zsúfoltan rakott zsákok közt nem áramlik kielégítően a gőz és a meleg levegő, ezért azok belsejében nem érjük el a kívánt hőfokot.

2. Csíragyártás

Pecsétviaszgomba csírát Magyarországon Szili István csíragyártó és Kálmán Gábor termesztő állít elő, ezen felül egy kutatási program keretében kísérleti mennyiségben az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológia Tanszéken termeltek meg. Két kipróbált törzs áll rendelkezésünkre, melyek egyike gyorsabb növekedésű, kevésbé kalapos megjelenésű, míg a másik szabályosabb alakú, lassú növekedésű. Beltartalmi tekintetben az eltérések a 2 törzs között 5% alatt vannak.

A csíra növekedés időszakában hőmérsékleti optimumuk 25 és 28 Co. A csíra átszövetésének időtartama hosszú, 35-38 nap, ezalatt két ízben kell átrázni. A gipsszel, vagy mészkővel kevert gabonaszemek beoltását célszerű fapálcával elvégezni. A pecsétviaszgomba csíra hajlamos az összetapadásra, ezért az átszőtt csírát nem lehet huzamosan tárolni, maximális tárolási ideje 2 - 6 Co-on 20 - 30 nap.

3. Átszövetés

A rendelkezésre álló törzsek melegkedvelők, ezért az átszövetés ideális hőmérséklete 28-30 Co. Magas páratartalom és napi 2 légcsere mellett az átszövetés időtartama 30-35 nap. Az átszövetett anyagon a gomba világos színű, rugalmas bevonatot képez, mely a szellőzőnyílás felé terjed. Fertőződésre nem hajlamos, még a zsákok felnyitása után sem. Az egyetlen termesztett gomba, mely képes a Trichoderma fertőzéssel is megbírkózni: 2-3 hét alatt elzárja és benövi a fertőzött foltot.

4. Termesztés

A termőrefordítás a zsákok megnyitásával kezdődik. Ilyenkor célszerű az alapanyag felett 10-15 cm.-nyi oldalfalat tartani, ami a páratartalom és a CO2 megőrzését, a kezdemények kialakulását elősegíti. A felnyitás legbiztonságosabb időpontja az, amikor az alapanyag felszínén már fehér duzzanatok alakultak ki. Nem célszerű a szarvacskák kibújását bevárni, mert ez jelentősen növeli a termőtest képzés időtartamát. A felnyitás után nem szükséges a hőmérséklet csökkentése sem. A termőtest kalaposodásának kedvez a jó oxigén ellátás. A pecsétviaszgomba 5-6 fokozatosan csökkenő hozamú termőhullámot ad, egy-egy blokk 4-5 hónapon át nevel termőtesteket.

A termőtestek növekedése akkor áll le, amikor a kalap szélein látható világos zóna eltűnik. A növekedés akkor is leáll, ha a páratartalom jelentősen (50% rH alá) csökken. Két hullám között a blokkokat nedvesíteni kell, az erős kiszáradás akár elfertőződéssel is járhat. A nedvesítést a shiitake termesztésénél bevált módszerrel végezzük: a blokkokat merítjük és lesúlyozzuk 1-2 órán át. A merítővizbe hypot (NaOCl) teszünk 1/50 arányban. A merítés után gondoskodni kell arról, hogy a blokk felszíne ismét légszáraz legyen, mielőtt a termesztő helyiségben elhelyezzük.

5. Tárolás, forgalmazás

A pecsétviaszgomba nedvesség tartalma frissen 60-70%, de átlagos külső páratartalom mellett gyorsan kiszárad, így érzékeny értékesítési veszteséget okoz. Friss, vagy fagyasztott formában csak liofilizálási célra érdemes tárolni, másképp célszerű teljesen kiszárítani. Szárítmánya jól szellőző zsákban legalább egy évig eláll.

A pecsétviaszgomba gyógyhatása:

A gyógyhatású gombák vizsgálata, hatóanyagaik feltárása és a hatásmechanizmus felderítése zömében távol-keleti intézményekben zajlott a legutóbbi időkig, ahol a kísérleti eredmények értékelése nem minden tekintetben felel meg az általkános tudományos elvárásoknak. Ezért a szakirodalomnak elsősorban azt a részét dolgoztuk fel, amely megbízható forrásokból táplkálkozik, s a rendelkezésre álló európai, észak-amerikai tapasztalatokkal is összecseng.

Hazai klinikai vizsgálatok nem folytak a területen, a hatóanyag tartalomra vonatkozó adatok egy része saját eredményünk. Az állatkísérletekkel szembeni növekvő ellenállás az egyik oka annak, hogy a gomba allergia elleni hatásának klinikai igazolása várat magára. A gyógyhatás számos elemét különböző sejtkultúrákon hitelesen lehet igazolni, azonban az immun rendszer rendkívül összetett volta miatt például az immunmoduláló hatás megbízható teszteléséhez elengedhetetlen a teljes szervezetben jelentkező változások dokumentálása. A klinikai tesztelést, az egészséges embereken végzett vizsgálatokat pedig állatkísérleteknek kell megelőznie.

Tumor elleni hatás:
A tumorellenes hatásban jónéhány pecsétviaszgomba hatóanyag vesz részt, különböző, a rákos sejtek vérellátását, növekedését, kitapadását érintő folyamatban.
A tumoros szövetek vérellátását saját véredényeik biztosítják, melyeket úgy hoznak létre, hogy véredényképzést serkentő (angiogén) növekedési faktorokat bocsátanak ki. Ezek egyikének (VEGF) termelését gátolja a pecsétviaszgomba forró vizes kivonatának 2.3%-át adó kis molekulatömegű glükoproteid, melyben különlegesen magas (94-95%) a szénhidrát arány. A gátlás 100 mg/l dózisban kb. 50%-os.

A tumoros áttétekben kulcsfolyamat a tumorsejtek megtapadása az egészséges szöveteken és egymáson. Erre a folyamatra gátlólag hatnak a pecsétviaszgomba glükoproteidjei, mind vizes kivonatból, mind spórfalból preparálva. Ugyanez a kivonat idővel a tumoros sejtek növekedését is gátolja, pusztulásukat okozza, de a kölcsönhatás korai szakaszában a kitapadás gátlása jellemző. Leghatékonyabbnak a termőtestből izolált poliszaccharidok, valamint a fentiekben említett glükoproteidek bizonyultak. Ezek a kitapadási készséget 1/20-ára ill. 1/10-ére csökkentették.

Az emberi tüdőrák sejtekre növekedésgátlóként hatnak a különböző pecsétviaszgomba vizes kivonatok. A gátlás 10-20-szoros mértékű a glükoproteid preparátumok esetében, és megfigyelhető a sejtek csökkent kitapadása és pusztulása is. A sejtekhez adott kivonat mennyiségével (mg/l) fordítottan arányos a rosszindulatú tüdőrák sejtek száma (sejtszámx104). Hatékony a gombaspóra szuszpenzió, de eredményesebb a spórafal mechanikus összetörésével, vagy enzimes bontásával kapott készítmény. Azonos dózis használatával az emberi leukémiás (lymphoma) sejtek szaporodását kétszer-háromszor hatékonyabban gátolják a gomba vizes kivonatának poliszaccharidjai. A sejtek osztódásának szabályozásában szereplő egyes receptorok (EGFR epidermisz növekedési faktor) mennyiségét, és az általuk kiváltott szabályozási folyamatok hatékonyságát is jelentősen csökkentik a fenti kivonatok.

A pecsétviaszgomba hatóanyagainak egy része vízben oldódó kis méretű glükoproteid, más részük szerves oldószerekben oldható gyűrűs vegyület (triterpének - ganoderin savak). Ez utóbbiak legismertebb hatása a baktériumok és vírusok szaporodásának gátlása. Van azonban közöttük több vegyület is, melyek a tumoros folyamatok kezelésére is alkalmasak. A metanollal kivonható ganoderinsavak emberi és egér ráksejtek növekedését gátolják. A gátlás hátterében a tumoros egerek NK sejtjeinek (natural killer - a sejtes immunválasz fontos elemei) megnövekedett aktivitása (immun stimulálás) áll, és számottevő interleukin (IL-2) és interferon (IFN-?) termelés növekedés is kíséri a folyamatot.

A fenti példából is kiviláglik, hogy a pecsétviaszgomba egyes hatóanyagai nem közvetlenül hatnak a rákos sejtekre, hanem immunmodulátorok, azaz az immunrendszer sejtes elemeinek szaporodását, aktiválását segítik elő. Ilyen elemek például a CIK (citokinin indukált killer) sejtek, melyek normális esetben csak viszonylag magas citokin dózisra aktiválódnak. Pecsétviaszgomba poliszaccharidok (GL-P) mellett azonban külső citokin nélkül is aktiválódnak, és elkezdik azokat az anyagokat termelni, melyekkel az idegen (például rákos) sejteket elpusztítják. Ezek a DNS bontásban szereplő granzyme B fehérjék, valamint az idegen sejteket megnyitó perforinok. Mindkét anyagcsoport, valamint az interleukinek megnövekedett termelését, a CIK sejtek aktiválását ki lehet váltani GL-P hozzáadással (100-400 mg/ml).

A gomba hatóanyagainak egy része azonban közvetlenül is hozzájárul a tumoros sejtek növekedésének gátlásához, pusztulásukhoz. Az ábrán látható ganoderinsav a rákos sejtek (myeloma, lymphoma) különböző szabályozási folyamatait (szignál transzdukciós útvonalak) gátolva állítja le azok osztódását (a G2/M fázisban), és idéz elő sejthalált (apoptózis). Hasonló közvetlen gátlást idéznek elő a gomba poliszaccharid tartalmú kivonatai rákos sejtek egyes fehérjéinek érésében (Ras oncoprotein), a sejtciklust szabályozó egyes fehérjék (cyclin D1) termelésében. A legkülönbözőbb tumor fajták (májrák, prosztatarák, tüdőrák) növekedését, terjedését akadályozzák meg hasonló biokémiai folyamatok gátlása révén.

A pecsétviaszgomba hatóanyagok - és általában a gyógyhatású gombák - gyógyászati alkalmazásának egyik gátja, hogy a készítmények hatóanyag tartalma függ a termesztési, kivonási módszerektől, így a hatás - dózis összefüggést gyakran nehéz mérlegre tenni. Az utóbbi években több olyan készítmény jelent meg, melynek hatóanyag tartalma ellenőrzött és állandó, s ezeket mindinkább bevonják a kutatásba is. A leukémiával kapcsolatos vizsgálatokban például már rendszeresen alkalmaznak ismert koncentrációjú (0,15%) ganoderinsav oldatot.

Antivirális, antibakteriális hatás:
A pecsétviaszgomba antibakteriális hatását (Gram pozitív baktériumok) a termőtest vizes kivonataiban mutatták ki elsőként. Bacillus subtilis növekedésére hatott gátlólag több Indonéziában izolált törzs kivonata. Különböző antibiotikumok antibakteriális hatását jelentősen javította a gomba kivonatának hozzáadása. A gomba metanolos kivonata hatékonyan gátolta Bacillus subtilis és Staphylococcus aureus növekedését.
Antiallergén hatás

Az allergiás tünetek csökkentésére gyakorolt hatását megbízható szakirodalmi adatok nem támasztják alá. Az antiallergén hatás az immunválasz modulálásának egyik válfaja, és tesztelését csak allergiás betegeken lehetne elvégezni. Az ilyen vizsgálatokat kötelezően megelőző állatkísérletek nem folytak ezideig. Mivel az ázsiai népi gyógyászatban évszázadok óta alkalmazzák főzetét, sokan Magyarországon is használják azóta, hogy a hazai termesztésben megjelent. Rendszeres adatgyűjtésből tudjuk, hogy az allergiás tüneteket hatékonyan csökkenti. Különösen azoknál a betegeknél, akik ismerik a tüneteket kiváltó okot, és 10-14 nappal az allergén megjelenése előtt rendszeresen fogyasztották a szárítmányából készült teát.

Egyéb gyógyhatásai:
Etanolos kivonattal gyulladás csökkentő hatást értek el, kivonatának kis méretű poliszaccharidjai dél - koreai kutatók szerint gátolták a HIV-1 vírus szaporodását. Termőtestből származó kivonata koleszterin-szint csökkentő hatást mutatott. Sokoldalúan tanulmányozták a gomba májkárosodások ellensúlyozására kifejtett aktivitását. Úgy tűnik, hogy a hatás a káros szabad gyökök, reaktív oxigén formák felszámolására irányul, és ez áll a májsejtekre gyakorolt kedvező hatás hátterében is.